003/ Komposzt

Talán a komposzttal kapcsolatban voltam a legtávolságtartóbb. Olyasfajta bűvésztrükk volt a szememben, aminek a titkát csak érdes kezű, pettyes otthonkába bújt Böbe nénik ismerhetik. Azóta tudom, mekkorát tévedtem.

De térjünk előbb rá arra, hogy miért jó a komposztálás. Tegyük fel, hogy banánt eszel. A héját dobhatod a szemétbe, hogy a végén egy fóliára és olajos konzervdobozokra rohadt, bűzölgő banánhéj maradjon, vagy dobhatod a komposztálóba az almacsutkák és a kávézacc mellé, ahol egy kedves kis komposztkupaccá válik, amiből a lebomlási folyamat végén magas szervesanyag-tartalmú, földszerű anyag lesz, egyben jövendőbeli facsemetéid bölcsője.

Első lépésként azt tettem, amit minden 24 éves, elkényeztetett városi kölyök tenne: felmentem a Pinterestre. A továbbiakban azokat a lépéseket és infókat szeretném összefoglalni, amelyeket ott találtam, és amelyek segítettek Böbe nénivé válásom nem is annyira rögös útján.

1/ Sokáig azt hittem, hogy valamilyen speciális tartályra, vagy nagy gonddal összekalapált, fából készült komposztálóra van szükség. Elég azonban egy sima műanyag doboz is, és egy hozzá tartozó fedél. Én az IKEA-ban lőttem a sajátomat.

2/ A komposztnak levegőre van szüksége, ezért lyukakat kell fúrni a doboz oldalára, aljára és tetejére. Nem kell sokat fúrni, csak annyi lyukra van szükség, hogy át tudja járni a komposztot a levegő.

3/ Ettől kezdve használható a komposztáló, amiben „zöld” és „barna” anyagokat kell felváltva rétegezni, illetve néha földet vagy trágyát kell rá szórni. Csak apróra vágott anyagok kerülhetnek bele, a nagy ágak tehát például csak kis darabokra vágva kerülhetnek bele.

Zöld anyagok (nitrogéntartalmuk miatt): pl. zöldség- és gyümölcshéjak, kávézacc, teafű, frissen hullott levelek, levágott fű

Barna anyagok (széntartalmuk miatt): pl. tojáshéj, kartonpapír, kezeletlen felületű újságpapír, faforgács, apróra vágott fadarabok, haj, por, száradt virágok és levelek, szalma, csonthéjasok héja

Nem szabad beletenni: ételmaradék, kenyér, húsdarabok, csont, bármiféle tejtermék, zsírok, olajok, kisállat ürülék, elhullott állat, színes vagy kezelt papír, szén/hamu, diófalevél, beteg növények, nem komposztálható anyagok (fémdoboz, stb.)

4/ A komposztot néha locsolni kell, hogy nedves legyen, de nem szabad csöpögnie a víztől. A nedvesség elősegíti a bomlási folyamatot.

5/ Körülbelül hetente meg kell forgatni a komposztot, hogy még több oxigénhez jusson.

Tanulságok/

Mivel a tervemnek még B. E., tehát Böbeségem Előtt láttam neki, néhány dolgot én is benéztem. Egyrészt túl kicsi és rossz “tájolású” dobozt vettem. A komposztálóm 11 literes, amit 2 hét alatt sikeresen teledobáltam, és fekvő doboz helyett állót vettem, ami jelentősen megnehezíti a dolgomat, amikor forgatnom kell a komposztot. Ezenkívül a lustaságom miatt a kelleténél több muslica legyeskedik (haha) a dobozkám körül, mert nem szórtam elég gyakran földet a zöld anyagok tetejére. Ugyan a muslicák a bomlási folyamat természetes velejárói, de megkímélhettem volna magam néhány famíliától, akár azzal is, ha néha a komposztba dobálom pár citrusféle héját.

Ha a Muslica-ház tagjai végre jóllaktak, ismét jelentkezem.

– BJ

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s